A jelenleg hatályos ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt 2023. február 2. napján felváltja az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: „újInytv.”). Mivel e váltás már érezhető távolságba került, érdemes pár szót ejteni a legfontosabb újításokról, melyet az újInytv. rendszere hoz.
A jogalkotó elsődleges célja az új rezsim felállításával a magyar ingatlan-nyilvántartás korszerűsítése és az elmúlt évtizedben a digitalizáció terén elért eredmények gyakorlatba történő átültetése, amely nemzetközi szinten is segítheti az ország versenyképességének növelését. A mindennapi életben a legszembetűnőbb változás a papír alapú ügyintézés megszűnése lesz, amelyet felvált a hatékonyabb és gyorsabb elektronikus ügyintézés. Ennek köszönhetően az ingatlan-nyilvántartás áttekinthetőbb, teljeskörűbb és ezzel együtt naprakészebbé válik, amely képes adatok különböző adatbázisokban történő összekapcsolására is.
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy a papír alapú ügyintézés elhagyásával megszűnik-e a papír alapú szerződéskötési kötelezettség is vagy kizárólag az ügyintézés, maga nyilvántartás válik tisztán elektronikussá. A válasz a következő: természetesen a továbbiakban is lehetőség lesz a szerződéseket papír alapon megkötni, de maga a nyilvántartás teljesen digitális lesz, az eljárásban iratok benyújtására kizárólag elektronikus úton lesz lehetőség.
Az újInytv. az általános közigazgatási rendtartás („Ákr.”) modelljét követve három eljárási formát vezet be a gyakorlatba: a teljes, a sommás és az automatikus döntéshozatali eljárást, melyek közül a legnagyobb újdonságot e téren az automatikus döntéshozatal jelenti. Az automatikus döntéshozatali eljárás során az újInytv. háttérszabálya az Ákr. lesz. Ennek megfelelően automatikus döntéshozatalnak akkor van helye, ha azt törvény vagy kormányrendelet megengedi, a hatóság részére a kérelem benyújtásakor minden adat rendelkezésére áll, a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, továbbá az eljárásban nincs ellenérdekű ügyfél. Ezen négy feltétel konjunktív, tehát valamennyinek együttesen kell fennállnia ahhoz, hogy az automatikus döntéshozatalra sor kerülhessen. Az automatikus döntéshozatali eljárás fogalmát azonban nem az Ákr.-ben, hanem az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: “E-ügyintézési tv.”) rendelkezései között kell keresnünk. Az E-ügyintézési tv. rendelkezése szerint: „az elektronikus ügyintézést biztosító szerv automatikus döntéshozatal esetén a rendelkezésére álló, valamint az automatikus információátvétel útján megszerzett adatok alapján, emberi közbeavatkozás nélkül hozza meg a döntését és közli az ügyféllel” (E-ügyintézési tv. 11.§ (1) bek). Tehát ezen esetekben nincs szükség a hatóság külön mérlegelésére, az eljárás egyáltalán nem igényel emberi beavatkozást, a hatóság a megszerzett adatok alapján hozza meg a döntést. A törvény miniszteri indoklása azt prognosztizálja, hogy a gyakorlatban ezen eljárási típus fog a leggyakrabban előfordulni, hiszen az ingatlan-nyilvántartási ügyek klasszikus esetei – úgy, mint az adásvétel, jelzálogjog bejegyzése/törlése, haszonélvezet bejegyzése, bírósági ítélet átvezetése – mind-mind automatikus döntéshozatali eljárásba kerülnek.
Az automatikus eljárásban történő döntéshozatal áttörést jelenthet a jövőben, hiszen az eddigi hosszabb, 8/15/30/60 napos ügyintézési határidők ideális esetben pár pillanatra rövidülnek le, ezzel is biztosítva a jogügylet biztonságát és az ügyfelek érdekeit. Megjegyzendő, hogy bizonyos esetekben a jelenlegi ingatlan-nyilvántartás reakcióideje is rövid, ugyanis gondoljunk csak arra, hogy egyes változások legalább – az adott eljárás megindítását tanúsító – széljegy formájában pár órán belül felkerülnek az érintett ingatlanok tulajdoni lapjára. Azonban vannak esetek, mint például a bírósági perfeljegyzés, mely tényleges feljegyzése és a per megindítása között gyakran hónapok telnek el. Az elektronikus eljárás következtében a per tényét a bíróság hivatalból, azonnal – a keresetlevél alperes részére történő kézbesítésével egyidejűleg – köteles lesz feltüntetni, mely az ügyfelek és harmadik személyek számára is a kiszámíthatóságot, jogbiztonságot jelent.
Ez az új fajta nyilvántartás a gyorsaság és a jogbiztonság mellett, a másik oldalról nézve jelentősen megváltoztatja az ügyvédek szerepét is. Az ügyvédség jelentősége és feladata megnőhet az új rendszer felállításával. Az elektronikus eljárásban az eljáró ügyvéd nyilatkozatának megfelelően, az ügyvéd saját maga által elkészített meghatalmazása alapján történik az eljárás lefolytatása. Az új rendszerben tehát az ügyvéd az, aki az elektronikus űrlap kitöltésével a kérelmet benyújtja, tehát az ügyvéd válik az ügy “urává”. Ezáltal az ügyben fokozott felelősség is terheli, képviseleti funkciója mellett erősödik az ellenőrző szerepe.
Ez a megnövekedett szerep és felelősség egyrészről megfelelő szakmai ismereteket követel meg az eljáró ügyvédtől, továbbá kiegészítő felelősségbiztosítás fenntartására is szükséges, azon ügyvédeknek, akik az új eljárásokban a képviseletet ellátják. Az ügyvédek részére előírt többletkötelezettségek és ezek teljesítéséhez szükséges feltételek jelenleg még kidolgozás alatt állnak.
