2024 januárjában a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a Lidl Magyarországgal szemben, mivel felmerült a gyanú, hogy a vállalkozás több „teljes kiőrlésű” jelzéssel ellátott péksüteménye esetében megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatott. A GVH végül megállapította, hogy négy, teljes kiőrlésűként forgalmazott termék jelölése és kereskedelmi kommunikációja – nosztalgia kifli, PurPur stangli, magvas pogácsa és kakaós csiga – megtévesztette a fogyasztókat a termékek valós összetétele kapcsán. Ennek következtében a versenyhatóság 186 millió forintos bírságot szabott ki a vállalkozásra.
Az eljárás középpontjában az állt, hogy a szóban forgó termékek jelentős arányban tartalmaztak finomított búzalisztet, miközben a „teljes kiőrlésű” megnevezés azt a benyomást kelthette a fogyasztókban, hogy a termékek magasabb arányban tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet, illetve az ezzel járó egészségügyi előnyöket. A gyártási dokumentációk szerint a termékek teljes kiőrlésű liszttartalma jellemzően 29–32% között mozgott, míg a GVH – a piaci gyakorlat és szakmai források alapján – arra a megállapításra jutott, hogy a „teljes kiőrlésű” jelölés használata általában csak akkor indokolt, ha a teljes kiőrlésű liszttartalom meghaladja az 50%-ot.
Az eljárás során a GVH széles körű, többcsatornás adatgyűjtést alkalmazott, mivel jelenleg nincs jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy milyen arányban kell teljes kiőrlésű lisztet tartalmaznia egy ilyen jelöléssel ellátott terméknek. A versenyhatóság közvetlenül kérte be az érintett termékek összetételére és gyártására vonatkozó adatokat, online keresésekkel feltérképezte a versenytársak hasonló termékeinek összetevőit, és átvizsgálta a fogyasztók számára elérhető receptoldalakat is. Emellett figyelembe vette a Magyar Élelmiszerkönyv idevágó rendelkezéseit is – különösen azt az előírást, hogy a „teljes kiőrlésű kenyér” legalább 60% teljes kiőrlésű lisztet kell, hogy tartalmazzon. Bár a Lidl azzal védekezett, hogy ez az előírás nem vonatkozik az érintett termékekre – mivel azok nem kenyérként, hanem kisebb péksüteményként kerültek forgalomba –, a GVH úgy ítélte meg, hogy a fogyasztók a megnevezés alapján így is jogosan várhattak magasabb teljes kiőrlésű liszttartalmat.
A piaci kínálat összehasonlításán túl a GVH egy nem reprezentatív fogyasztói felmérést is figyelembe vett, amely szerint a válaszadók közel fele úgy gondolta, hogy a „teljes kiőrlésű” jelöléssel ellátott péksüteménynek kizárólag teljes kiőrlésű lisztből kellene készülnie. A vizsgálatban tudományos és táplálkozástudományi források is szerepet kaptak, köztük az Emberi Erőforrások Minisztériumának ajánlásai és dietetikai szakirodalom, amelyek megerősítették, hogy az ilyen típusú termékjelölések fontos szerepet játszanak a fogyasztók egészségtudatos döntéseiben.
A GVH megállapította, hogy a terméknevek és az azokhoz kapcsolódó kommunikáció– ideértve a szórólapokat, az üzleten belüli anyagokat és az online hirdetéseket – olyan üzenetet közvetített, amely alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére. A versenyhatóság kiemelte, hogy a „teljes kiőrlésű” megnevezést a fogyasztók az egészségességgel azonosítják, és az jelentős befolyással van a vásárlási döntéseikre.
A GVH 2025. március 10-én közzétett közleménye szerint újabb eljárásokat is indított három élelmiszer-kiskereskedelmi lánc – a Spar, az ALDI és a Tesco – ellen, hasonló gyanú alapján. A versenyhatóság szerint ezek a cégek is megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytathattak bizonyos üzletben sütött, „teljes kiőrlésűként” forgalmazott termékek esetében, mivel a fogyasztók vélhetően ezeknél a termékeknél is félrevezető információkat kaptak a felhasznált lisztösszetételről.
A GVH eljárásai egyértelműen mutatják, hogy a fogyasztóvédelmi normák érvényesítése során a versenyhatóság átfogóan értékeli a piaci gyakorlatokat, a fogyasztói elvárásokat és a szakmai iránymutatásokat. Olyan termékkategóriák esetében, amelyeknek nincs egységes szabályozása a GVH azt vizsgálja, hogyan értelmezik az adott megnevezést a piaci szereplők és az átlagos fogyasztó.
A cikk eredetileg a Global Advertising Lawyer Alliance (GALA) blogján jelent meg.
