Tekintettel a 2023. július 24-én hatályba lépő új törvényre, kollégánk Kovács Zoltán Balázs rövid összefoglalót készített az uniós Whistleblowing irányelvről és az ahhoz kapcsolódó magyarországi jogszabályváltozással kapcsolatos legfontosabb kérdésekről.
- Vonatkozik-e az új jogszabály az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokra?
Az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások mentesülnek a jogszabály által előírt kötelezettségek alól (kivéve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény („Pmt.”) szerinti szolgáltatónak minősülő munkáltatókat, valamint a tengeri olaj- és gáziparban, a polgári repülési ágazatban tevékenykedő egyes munkáltatókat vagy a Magyarország területén tartózkodó magyar és nem magyar lobogójú, üzemben lévő úszólétesítmény üzemeltetőit, akiknek a foglalkoztatottak számától függetlenül létre kell hozniuk a visszaélés-bejelentési rendszert).
- Kiszervezhető-e a visszaélés-bejelentési rendszer?
Igen, azonban az a személy vagy szervezet, amely a rendszert létrehozni kívánó szervezettel a rendszer bevezetését megelőző 5 évben munkaviszonyban vagy más szerződéses viszonyban állt, nem lehet a visszaélés-bejelentési rendszer üzemeltetője, és nem vehet részt a bejelentések vizsgálatában.
- Van-e jogszabályi kötelezettség arra, hogy a bejelentőket tájékoztassák a társaságon belüli és/vagy azon kívüli bejelentési rendszerekről? Ha igen, akkor ezt a tájékoztatást magyar nyelven kell megadni?
Igen, ezekről az információkról tájékoztatni kell a bejelentőket. A törvény nem szabályozza külön, hogy ezt a tájékoztatást milyen nyelven kell megtenni. A törvény szerint a tájékoztatásnak világosnak és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie. Véleményünk szerint ebbe beletartozik az is, hogy a tájékoztatásnak magyar nyelven (is) elérhetőnek kell lennie.
- Van kötelező eljárás, amelyet a vállalatoknak követniük kell a már beérkezett bejelentésekkel kapcsolatban?
Ha a bejelentés szóban történik, bizonyos rögzítési kötelezettségek vonatkoznak a munkáltatóra (hangfelvételen keresztüli, illetve írásban, azaz jegyzőkönyvben történő rögzítés). Szóbeli bejelentés esetén továbbá a bejelentőt tájékoztatni kell a rosszhiszemű bejelentés következményeiről, a vizsgálat eljárási szabályairól és arról, hogy személyazonosságát bizalmasan kezelik. Ha a bejelentés írásban történik, 7 napon belül visszaigazolást kell küldeni a bejelentés kézhezvételéről. A visszaigazolással együtt tájékoztatni kell a bejelentőt az eljárási, valamint az adatkezelési szabályokról.
A bejelentést 30 napon belül ki kell vizsgálni, ami csak különösen indokolt esetben hosszabbítható meg, és hosszabbítás esetén sem haladhatja meg a vizsgálat időtartama a 3 hónapot.
A bejelentés kivizsgálása bizonyos esetekben elutasítható (pl. ha a bejelentő a bejelentést úgy tette, hogy nem lehet azonosítani, vagy ha a bejelentés ugyanazon bejelentő ismételt bejelentése, azonos tartalommal).
A bejelentési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a nem anonim bejelentő, a bejelentett személy és bármely olyan személy, aki a bejelentett cselekményről érdemi információval rendelkezik, személyazonosságát a vizsgálatot végzőkön kívül senki más ne ismerhesse meg. A törvény az adatkezelésre vonatkozóan is tartalmaz bizonyos szabályokat.
A rendszer üzemeltetőjének írásban tájékoztatnia kell a bejelentőt a bejelentés kivizsgálásáról (adott esetben a bejelentés vizsgálatának elutasításáról és annak okairól), az ellenőrzés eredményéről és a megtett intézkedésekről.
- Milyen részvételi joga van az üzemi tanácsnak vagy más képviseleti szerveknek a bejelentő rendszerek tekintetében?
A munkáltató köteles legalább 15 nappal azelőtt kikérni az üzemi tanács véleményét (ha van ilyen) mielőtt a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedésről döntést hozna. Az üzemi tanács véleménye azonban nem kötelező a munkáltatóra nézve.
- Milyen kategóriákba tartozó személyek lehetnek bejelentők Magyarországon?
Az ilyen személyek köre meglehetősen tág, és olyan személyekre és szervezetekre terjed ki, mint a munkavállalók, volt munkavállalók, potenciális munkavállalók (azaz álláskeresők), szerződéses partnerek, volt szerződéses partnerek, potenciális szerződéses partnerek (azaz amikor a felek még csak tárgyalásokat folytatnak), a munkáltató tulajdonosa, a munkáltató igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai, gyakornokok és önkéntesek.
- A jelentések lehetnek névtelenek?
Igen.
- Milyen védelemben részesülnek a bejelentők a magyar jogszabályok értelmében? Megmarad-e ez a védelem, ha a bejelentés megalapozatlannak bizonyul, vagy ha a bejelentést rosszhiszeműen tették?
A főszabály az, hogy a bejelentés megtétele miatt semmilyen negatív következményt nem lehet alkalmazni (nem számít, ha a bejelentés később alaptalannak bizonyul). Ha azonban kiderül, hogy a bejelentő rosszhiszeműen közölt hamis információt, akkor nem érvényesül a védelem, és az eset körülményeitől függően az adatait át kell vagy át lehet adni az illetékes szervnek (pl. bűncselekmény gyanúja esetén át kell adni az illetékes nyomozó hatóságnak).
- Hogyan kell a munkáltatónak a jelentésben megnevezett személyekkel eljárnia?
A vizsgálat megkezdésekor a bejelentett személyt (és minden olyan személyt, aki a bejelentett cselekményről érdemi információval rendelkezhet) tájékoztatni kell a bejelentésről, a személyes adatainak védelméhez kapcsolódó jogairól és az adatkezelés szabályairól. Kivételesen, ha a vizsgálat ezt indokolja, az ilyen tájékoztatás egy későbbi időpontban is megtörténhet.
A bejelentéssel terhelt személynek (és minden olyan személynek, aki a bejelentett cselekményről érdemi információval rendelkezik) lehetőséget kell adni arra, hogy (adott esetben jogi képviselőjén keresztül) kifejtse véleményét a bejelentésről.
- A visszaélés-bejelentési törvénynek való meg nem felelés szabálysértésnek/bűncselekménynek minősül-e-? Amennyiben igen, úgy milyen szankcióval kell számolni ?
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság (amelynek feladata a törvény betartásának ellenőrzése) nem szabhat ki bírságot vagy tilthatja el a szervezetet a tevékenységétől, ha például a szervezet nem hozza létre a visszaélés-bejelentési rendszert. A bejelentés miatt a bejelentővel szemben negatív következmény alkalmazása, illetve a bejelentésnek megakadályozása vagy megakadályozásának megkísérlése szabálysértésnek minősül. Az ilyen szabálysértésért 150.000 Ft (kb. 400 euró) összegű bírság szabható ki.
- Vannak-e egyéb gyakorlati lépések, amelyeket a vállalatok megtehetnek, hogy sikeresen felkészüljenek az új visszaélés-bejelentési rendszer bevezetésére?
A megfelelő felkészüléshez érdemes elsőként elkészíteni egy (anyagi és eljárási szabályokat tartalmazó) bejelentési szabályzatot és a vonatkozó adatvédelmi szabályzatot. Emellett fontos a szervezeten belül kijelölni egy illetékes személyt/szervet, aki/amely a bejelentések fogadásáért/kivizsgálásáért felelős (vagy adott esetben külső személyt/szervet kell megbízni erre a feladatra).
A visszaélés-bejelentési rendszerrel kapcsolatos további kérdésekkel forduljon Kovács Zoltán Balázshoz.
A fenti tartalom nem minősül jogi tanácsadásnak; a cikk csupán általános összefoglaló a fenti kérdésekről és azok néhány jogi vonatkozásáról.
