Hogyan készülhetnek fel a Magyarországi határokon átnyúló biztosítási szolgáltatásokat nyújtó brit székhelyű biztosítótársaságok 2021. január 1-jére (azaz az EU és az Egyesült Királyság közötti kilépési megállapodás szerinti, 2020. december 31-ig tartó 11 hónapos végrehajtási időszak végét követő új korszakra)?
A jogi kérdés
Azok az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező (viszont)biztosítók, amelyek jelenleg határokon átnyúló biztosítási szolgáltatásokat nyújtanak Magyarországnak, 2021. január 1-jétől elveszítik útlevéljogukat (mivel az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező (viszont)biztosítók 2020. december 31. után automatikusan harmadik országbeli (viszont)biztosítókká válnak).
A magyar jogalkotó nem tett semmilyen lépést az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság (EIOPA) ajánlásai alapján vagy azokkal kapcsolatban, és úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság és az EU közötti kilépési megállapodás szerinti végrehajtási időszak végének időpontjától (jelenleg 2020. december 31.) nem lesz olyan átmeneti rendszer Magyarországon, amely lehetővé tenné a helyi telephellyel nem rendelkező brit (viszont)biztosítók számára, hogy helyi engedélyezés vagy regisztráció nélkül továbbra is nyújtsanak határon átnyúló szolgáltatásokat a magyarországi biztosítottaknak.
Lehetséges megoldások
A fentiek figyelembevételével a Magyarországnak határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó, egyesült királyságbeli székhelyű (viszont)biztosítónak a következő lehetőségei vannak.
Az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező (viszont)biztosító a következőket teheti:
i. Létrehozhat például egy magyarországi fióktelepet, amelyet engedélyeztetni kell a magyarországi (viszont)biztosítási szolgáltatások nyújtásához;
ii. (viszont)biztosítási portfólióját az átadó és az átvevő közötti megállapodás alapján átruházhatja egy másik (viszont)biztosítóra;
iii. fontolóra veheti a szerződések (viszont)biztosító általi felmondását, amennyiben a vonatkozó szerződések ezt lehetővé teszik, és az ilyen szerződések feltételei szerint.
A magyar felügyeleti hatóság (azaz a Magyar Nemzeti Bank) („MNB„) által kiadott engedély szükséges a biztosítási szolgáltatásnyújtás magyarországi fióktelep általi megkezdéséhez és a portfólióátruházáshoz is.
Harmadik országbeli biztosítók fióktelepei és harmadik országbeli viszontbiztosítók fióktelepei olyan biztosítási szolgáltatás nyújtására vagy viszontbiztosítási tevékenység folytatására kérhetnek ilyen engedélyt, amelyre a harmadik országbeli biztosító anyavállalat vagy viszontbiztosító anyavállalat a székhelye szerinti országban rendelkezik engedéllyel.
Harmadik országbeli biztosítótársaságok a MNB által engedélyezett fióktelepen keresztül is megkezdhetik és folytathatják tevékenységüket Magyarországon.
A harmadik országbeli biztosítók vagy viszontbiztosítók magyarországi fióktelepei tekintetében a MNB által kiadott engedély területi hatálya Magyarország területére terjed ki, és a tevékenységet kizárólag Magyarországon lehet folytatni.
A fióktelep alapítása és engedélyezése során számos követelménynek kell megfelelni és dokumentumot kell benyújtani, így például a harmadik országbeli biztosító társaság létesítő okiratát, az engedély másolatát és az előző három évre vonatkozó auditált mérlegét, a székhely szerinti ország felügyeleti hatóságának nyilatkozatát, amelyben nyilatkozik arról, hogy a magyarországi fióktelep alapítása nem ellentétes az adott ország jogszabályaival, és nem veszélyezteti a kérelmező biztosító vagy viszontbiztosító működését, a magyar biztosítási törvény előírásainak megfelelő üzleti terv, annak igazolása, hogy a (viszont)biztosító rendelkezik és képes lesz fenntartani az előírt követelményeknek megfelelő alapvető szavatolótőkét, szervezeti és működési szabályzatot, a vezető tisztségviselők természetes személyazonosító adatait és egyes iratait (a fióktelep általános képviselője is a HNB engedélyköteles), a kockázatkezelési rendszerre vonatkozó iratokat, az anyagi követelményeknek való megfelelés igazolását, az eljárási díj megfizetésének igazolását stb.
Egy fióktelep létrehozása körülbelül 2 hetet vehet igénybe, a működéshez szükséges engedély megszerzése pedig általában 4-6 hónapot vesz igénybe. Figyelembe véve, hogy a magyar kormány márciusban rendkívüli állapotot hirdetett ki a koronavírus világjárvány miatt, és mivel még nem tudni, hogy ez az állapot meddig fog fennállni, ez az időtartam akár hosszabb is lehet.
Az engedélyezés iránti kérelmet csak a fióktelepnek az illetékes magyar cégbíróságon történő bejegyzését követően lehet benyújtani a MNB-hez.
Bírság
2021. január 1-jére történő felkészülés hiányában, azaz ha az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező (viszont)biztosító már most is nyújt határon átnyúló biztosítási szolgáltatásokat Magyarországon, és 2020. december 31. után is folytatja szolgáltatásait anélkül, hogy az év végéig bármelyik megoldást végrehajtaná, a MNB bírságot szabhat ki a (viszont)biztosítóra, illetve annak vezérigazgatójára vagy nem vezető tisztségviselőjére a MNB engedélye nélküli (viszont)biztosítási tevékenység nyújtása/folyamatban tartása miatt.
A (viszont)biztosítóval szemben kiszabható bírság összege 100 000 forint (kb. 285 euró) és 2 milliárd forint (kb. 5 715 000 euró) között változhat, azonban a bírság felső határa a (viszont)biztosító vagy annak magyarországi fióktelepe által fizetendő éves felügyeleti díj 200%-áig terjedhet, ha az meghaladja a 2 milliárd forintot.
Következtetés
A fentieket figyelembe véve a most Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást nyújtó, brit székhelyű (viszont)biztosítók számára itt az ideje, hogy cselekedjenek. Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban segítségre van szüksége, ügyvédi irodánk, a Szecskay Ügyvédi Iroda szívesen végigvezeti és segíti Önt a fenti eljárásokban.
A fenti tartalom nem minősül jogi tanácsadásnak, ez a dokumentum csupán egy általános összefoglaló a fent említett kérdések biztosítási vonatkozásairól. Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, küldje megkeresését a zoltan.kovacs@szecskay.com és a sandor.nemeth@szecskay.com címre.
